BodóKert: Tartalom / Kisregény, regény / Pokoli Karácsony
BodóKert
Ma 2020. október 24, szombat,
Salamon napja van.
Holnap Bianka napja lesz.


Pokoli Karácsony
I. rész: A kísértés
- 2010 január 08 péntek
szerző: Szerzők listája
kategória: Könyvtár > Próza > Kisregény, regény
Hozzászólás: 7
Megtekintés: 365

Egy férfi és egy nő közt nincs egyenlőség.

Zoltán rótta a kilométereket Aradtól hazafelé. Figyelmesen vezetett, bár merészen előzött, s lakott területen kívül a kilencveneses sebességkorlátot se tartotta be. Szeretett volna már otthon lenni. Ám agya dolgozott vezetés közben. Újra és újra eszébe jutott az esti jelenet a banketten, amikor Bea hozzásimult tánc közben. Beára első pillanattól kezdve felfigyelt, hiszen nem mindennapi szépség volt, az a nő, aki tudja magáról, hogy nagy hatással van a férfiakra. Zoltánt elöntötte a forróság, s a benne ágaskodó vágyat Bea is megérezte, de még szorosabban hozzá simult. Amikor vége lett a táncnak, összepillantottak. Zoltán tudta, hogy csak egy szavába kerülne, és… Azt is látta Bea szemében, hogy tudja, hogy ő mire gondol. S azt, is, hogy Bea tudja, hogy ő látja benne a hajlandóságot. Zoltánban ekkor tudatosult, hogy már egy ideje flörtöl Beával. Minden alkalmat megragadott, hogy ugrassa a lányt, de hát Bea se hagyta szó nélkül. Zoltán élvezte ezt a versengést, hogy ki tudja a másikat jobban ugratni. Ám ez itt már nem flört volt. Itt a másodperc tört része alatt dönteni kellett. Vagy-vagy. Zoltán tudta, harmadik esély nem létezik.

Házassága hosszú idő óta akadozott, de az utóbbi időben már egyenesen válságban volt. Az utóbbi időben Sárika egyre gyakrabban kötekedett vele, minden apróságért egetverő jelenetet rendezett. Aradra való utazása előtt aztán hallgatásba burkolózott. E tüntető hallgatást aztán még nehezebben lehetett elviselni. Szexuális életüket leginkább úgy kellett jellemezni, hogy nem volt, hiszen bármely közeledését visszautasította. Nappal, ha átölelte, akkor a „Ne a gyermek előtt!” volt a tipikus kifogás, az esti veszekedés pedig jó ok volt arra, hogy hátat fordítson neki az ágyban, s rámorduljon, hogy „Hagyj legalább békén!”, ha békülően át próbálta ölelni.

Zoltán nem tudta kiverni fejéből azt a pillantást. S azt a megvető nézést se, amivel Bea illette kicsivel később, a távolból. Ahhoz a megalázó pillantáshoz nem kellettek szavak. Ilyen kegyetlen tekintettel csak egy nő tud illetni egy XY kromoszómájú egyedet, aki számára nem férfi. Azt a pillantást, amelytől még Casanova is elvesztené férfiasságában való bizalmát. Nemcsak elvesztett egy esélyt. Megalázva érezte magát.

Zoltán hangulata álladóan változott. Hol idióta hülyének érezte magát, hol örvendett, hogy kiállta a kísértés próbáját, hol az egész nőtársadalmat gyűlölte. Ha megteszi, és kitudódik, őt megvetik. „Mert hát ilyenek a férfiak, számukra a nő csak egy nyílást jelent, ahova… Hűség… Áh!” De mivel nem élt az alkalommal, szintén megvetést kapott. Még nagyobbat, még megalázóbbat. Egy csalfa férjnél csak egy balek megvetendőbb. Hogy is szól a népdal? „Ezért a legényért, nem adnék egy hagymát! Aki a lány előtt eltátja a száját…” Megérte vajon? Sárika, ki állandóan csak az ürügyet keresi, hogy belekössön, aki csak ellöki magától, megérdemli a hűséget? Hiszen nem lett volna, ahonnan megtudja. Brassóból nem volt senki, csak ő. De a legközelebbi továbbképzőn ezek a nők majd összesúgnak mögötte. Kacarászva, gúnyosan vihogva. S micsoda nő volt Bea! Miért van az, ha egy nő visszautasít egy férfit, akkor azt nem csak elnézik neki, hanem számára egyenesen erény. Ha egy férfi teszi ezt, akkor nevetség tárgyává lesz. Miért van ez így?

A hátsó ülésre pillantott, ahol egy nagy csokor orchidea volt, nedves vattába csomagolva, hogy ne hervadjanak el. Megérte vajon? De mitől változott meg minden életükben? Hiszen Sárikával egykor szerették egymást. Valamikor Sárika érintésétől is felszökött benne a vérnyomás. Vajon tudna válaszolni őszintén arra, hogy Sárikát, a nőt, vagy csak egy nőt lát feleségében? Sárikára, vagy a szexre vágyik? Vágyik-e még arra a nőre, aki állandóan ellöki magától? Nem lenne-e jobb elválni? S Beában Beát, a nőt látta, vagy csak egy alkalmat egy szexpartira? Az tény, emlékétől nem tud szabadulni. Vajon kizárólag csak azért a megalázó pillantás miatt?

Éktelen dudálás térítette magához. „Meg kell állnom a következő benzinkútnál, mert így nem haza, hanem csak a temetőbe jutok el” – gondolta. Épp Dévára ért, betért egy benzinkúthoz, majd elővette a mobiltelefonját. Sárikát hívta. „A hívott szám nem kapcsolható” – felelte a robot. „Letöltődött. Sohase vigyáz, hogy feltöltse! S mindig olyankor fordul elő, amikor…” - morgolódott, majd az otthoni számot hívta. Kicsengett, de senki sem felelt. „Lehet, kiment Katóka elé az iskolába. Mostanában kellene neki is megérkeznie a kreativitásversenyről” - gondolta. „Az nem lehet – jutott eszébe -, hiszen azt mondta a tegnap, hogy csak délután ér haza. Most még csak egy óra." Katika se felelt. Betette volna a mobiltelefonját a hátizsákjával a csomagtartóba?” – tűnődött. „Majd legközelebb még felhívom őket” - döntötte el.

Benzinje volt elég, hiszen Aradon, indulás előtt teli vette a tankot. Az elég hazáig. Benyitott mégis az üzletbe, hogy igyon egy kávét, majd meggondolta magát. „Elég ideges vagyok így is. Jobb, ha nem iszom” – beszélte le magát. Kinyitotta a csomagtartót, hogy megnézze a Katókának vett ajándékot. Elképzelte a jelenetet, amint Katóka izgatottan nyitogatja, majd meglátja. Régen vágyott már erre, biztosan nagyon örülni fog neki. „Tatuli, nagyon szeretlek!” - csattan majd fel a csatakiáltás, s a nyakába ugrik. Ahogyan szokta ilyenkor. Sárika pedig féltékenyen szemléli majd.

Hát igen. Megint Sárika, és megint negatív színben. Hogy vele undok, az még érthető. De hogy Katókával miért? Nem egyszer be kellett avatkoznia. Katóka néha egyenesen fél tőle. Mi köze van a gyermeknek a kettejük kapcsolati válságához? Hiszen Katókával is állandóan kötekedik. Néha az az érzése, hogy a kettejük vitájának bűnbakjává vált az ártatlan leányka. Hol a kiút innen? Amikor azt ajánlotta neki egy ilyen alkalommal, hogy forduljon pszichológushoz, végleg kiborult. Mit is mondott akkor Sárika? „Persze, én vagyok itt mindennek az oka! Nekem kell pszichiátriára mennem, ő mindent tökéletesen csinált! Ő nem hibázott semmit, amikor kiöntötte a teát az abroszra! Te is tökéletes vagy! A pártját fogod, rá se szabad szólni, így nem kell csodálkozni, hogy még vissza is felesel, s neki áll fennebb! A fő, hogy megalázzál előtte, egy alkalmat el nem szalasztanál! Ti semmit se hibáztok, nekem kell bevonulnom a pszichiátriára!”

Beült a kocsiba, s gondterhelten hajtott tovább. Már otthon szeretett volna lenni, hogy magához ölelje kislányát. Hogy tudott hozzábújni! S becézni őt! Ahányszor összevesztek Sárikával, kileste, amikor külön szobába vonultak, s akkor odajött hozzá, és átölelte vigasztalóan. Azt az ölelést semmihez se lehet hasonlítani. Erre féltékeny Sárika. De hát ha Sárika állandóan kötekedik vele csoda, hogy az apjához bújik? Keresi ő is a biztonságot. „Igen, érte mindent meg kell tennem! Századszor is meg kell próbálnom újra kezdeni. Végül csak sikerül!” – biztatta magát. „Vajon van még elég erőm hozzá?” – merült fel benne a kétely. „Kettőnk helyett is?” – morfondírozott. Ez a szó, hogy kettőnk, villámként hatott. „Igen, eddig mindent magam próbáltam megoldani” – ismerte fel. „ÉN akartam meggyőzni akkor is, hogy NEKI kell elmennie a pszichológushoz. Ketten kell elmennünk házassági tanácsadóhoz. Igen, ez már nem megalázó. Hiszen vele megyek. Igen, ez lehet megoldás. Talán még sincs minden veszve” – kezdett reménykedni.

Bea egy idő óta nem jutott eszébe. Azon gondolkodott, hogy e mentő ötletet miként adja elő Sárikának. Az ajándékot, amit Katókának hozott, azt ketten adják majd át. Hiszen a kettejük pénzén vette. Együtt örvendhetnek majd a kislány örömének. Lassan Szebenbe ért. Ismét megállt egy benzinkútnál. Elővette a telefonját és tárcsázott. Sárika telefonjáról megint a robot válaszolt. „A hívott szám nem kapcsolható.” Otthon üresen csengett a telefon. Katóka telefonjáról is robot válaszolt. „Az előfizető nem válaszol. Megkérjük, próbálkozzon később.” Megnézte az órát. „Nemsokára haza kell érkeznie. Hiszen szinte fél négy. Hatra lehet én is hazaérek, ha rálépek a gázpedálra.”

Szeben előtti reményét gondterheltség váltotta fel. Vajon a hét, amíg nem láttuk egymást, elég ahhoz, hogy este… Nagyon kellene egy igazán szerelmes együttlét. „Már megint azon jár az eszed!” – lökte el magától gondolatában Sárika. „Igen, nagyon félek a visszautasítástól!”- ismerte be magának. „S ha csütörtököt mondanék? Még sohase esett meg velem, de Sárika már rég nem vált ki belőlem olyan heves reakciót, mint Bea az este…” Bea megvető pillantása megint kísérteni kezdte. Talán otthon is követni fogja? Vajon Sárika lenézi őt, mint férfit? - villant belé a lehetőség. „De hát esélyt se adott az utóbbi időben” – kezdett racionalizálni.

Ismét vad tülkölés ébresztette a valóságra. Az országúton van, s százharminccal halad. Ha a szembe jövő be is tartja a sebességhatárt, és csak kilencvennel megy, akkor is kétszázhússzal szaladnának egymásnak… Már nagyon otthon szeretett volna lenni. „Még egy óra és otthon vagyok” – állapította meg. Nem állt meg, de lassított valamelyest.

„S ha nem sikerül meggyőzni?” – lett úrrá rajta a kétely. - "Vajon Katókának mi jobb, egy válás, vagy ez a válóperes hangulat? Vagy inkább, mi rosszabb? S ha elválunk, akkor Sárikának ítélik. Miért van ez, hogy mindig az anyának ítélik a gyermeket? Hiszen az apa is éppen olyan szülő, mint az anya. Miért vannak a nőknek többletjogaik? Sárika pedig van olyan bosszúálló, hogy bevesse ellene a legfájdalmasabb fegyvert: elveszi tőle a lányát. Mert teheti. Annak ellenére, hogy a kislány hozzá, az apjához, jobban vonzódik. Közöttük jobban talál a szó. De hát erről senki sem tud rajtuk kívül. Ő sohase teregette mások előtt a családi szennyest, még édesanyja előtt se, amíg élt. Sárika mégis állandóan ezzel vádolta. Hogyan tudná ezt a válóperes bíróságon bizonyítani? Ott lenne az ő szava a Sárikáéval szemben. Hacsak Katóka nem vallana a bíróság előtt édesanyja ellen. Nem, azt már nem! Megoldást kell találni! Ha fene fenét eszik, akkor is!"

Hat előtt két perccel leparkolt a házuk előtt. A kaput kulccsal nyitotta ki. Az ajtó zárva volt. Csengetett. Senki sem nyitott ajtót. „Csak most érkezne Katóka, s Sárika eléje ment?” – csodálkozott. De egy ösztönös kellemetlen érzés vette hatalmába.


Hozzászólás
Pokoli Kaácsony Juci jan 08 : 20:38 Válasz erre
Hozzászólás: 2217

Regisztrált: júl 21 : 10:52
Hű! Ez aztán izgalmas! Igen jól megírt történet!

juci

Pokoli Kaácsony Vandra Attila jan 08 : 23:15 Válasz erre
Vendég

Remélem még rá tudok licitálni a folytatásal...

Pokoli Kaácsony bodójános jan 09 : 08:50 Válasz erre
Hozzászólás: 4582

Érdekesen indul...



Pokoli Kaácsony bodójános jan 09 : 09:05 Válasz erre
Hozzászólás: 4582

A címben lévő elütést javíthatom?



Pokoli Kaácsony kampanella jan 09 : 17:14 Válasz erre
Hozzászólás: 1257

Regisztrált: jún 23 : 18:04
Hozzáértően írtad meg a történetet,igazi író vagy.


Pokoli Kaácsony Kulcsar Eva jan 09 : 17:57 Válasz erre
Hozzászólás: 3757


Tényleg, nagyon életszerű, valóságosan átélhető cselekmény- és gondolatsorok, felettébb izgalmas pillanattal kitéve a pontot a végére.



Kulcsár Éva



Pokoli Karácsony Vandra Attila jan 09 : 22:28 Válasz erre
Vendég

Éva, nincs vége.. .
Kösz, Kampanella.
János, én már javítottam közben.



Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
Üdvözlet
Felhasználónév:

Jelszó:


Adatok megjegyzése

[ ]
[ ]

Online
Vendégek: 2
Tagok: 0

Tagok: 62
legújabb: ZsóFia

Chatbox
Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj



nagyapó
szept 01 : 18:59
"asszem, úgy tudjuk őrizni emlékét, ha írunk sokat még Ide, tartozunk neki ezzel!"

Igen! Írni, írni, és írni!:!

Kulcsar Eva
szept 01 : 13:23
Igazak a szavaid, timetour.

timetour
aug 31 : 22:37
asszem, úgy tudjuk őrizni emlékét, ha írunk sokat még Ide, tartozunk neki ezzel!

timetour
aug 31 : 22:12
sajnálom, rég jártam erre.
de emlékét őrizzék a kertlakók, szeretném!

Isti
máj 21 : 10:55
Drága János! Köszönünk mindent,Azt is hogy itt lehettünk eme csodás kertben ,ahol gond nélkül alkothattunk, é s álmodhattuk az álmainkat ! Te fogtad össze ezt a kis de értékes kis közösséget! Álmod szép álmokat Isten kebelén!

Kulcsar Eva
máj 20 : 17:30
Tisztelettel közlöm a kedves BodóKerti tagokkal, hogy Bodó János, a web oldal megálmodója és hűséges résztvevője 2020. február 21-én elhunyt. Őrizzük meg az emlékét hozzá illő diszkrécióval, és nagy-nagy szeretettel!

Isti
ápr 10 : 08:22
Csendes, DE szép húsvéti készülődést kívánok kedves társak és kedves olvasóink!
Isti

Isti
márc 08 : 15:34
Fájdalommal telt szívvel olvasom soraidat! kedves nagyapó !Istenben reménykedve kívánok neked mielőbbi felépülést! Isti

nagyapó
márc 07 : 22:44
Rég jártam itt, és máshol - igaz barátok között - is régen.
Nagy utat jártam...
Belgyógyászattó l - urológián át - onkológiáig.
Nagy és nehéz út.:)

Kulcsar Eva
jan 04 : 16:54
Szeretetben gazdag boldog új évet kívánok minden kedves Kerti Tagnak.

Isti
jan 01 : 14:16
Köszönjük kedves Szabolcs! és viszont kívánjuk! Isti

bigeszab
jan 01 : 09:29
BOLDOG ÚJÉVET, kedves kertlakók!!heart

Isti
dec 27 : 10:53
Kedves János! Nagyon boldog névnapot kívánok a társaim nevében is!

Isti
dec 25 : 10:29
Kedves kert-társak és kedves olvasóink! Áldott ünnepet kívánok és egy új és békés évet sok szeretettel Isti

Isti
jún 10 : 12:03
Nagyon köszönjük drága Évike!
S köszönjük szeretetteljes munkáját mifelénk! Miértünk!
Áldott ünnepet mindenkinek!

Kulcsar Eva
jún 09 : 13:44
Áldott Pünkösdöt kívánok , Kedves BodóKert-i tagjainknak, a ma TÍZ ÉVE megszületett irodalmi portálunkon!

Isti
máj 17 : 09:21
Megtisztelve érzem magamat hogy ehhez a kitartó és kedves csapathoz tartozhatom! Köszönjük az értesítést kedves Évike!

Kulcsar Eva
máj 16 : 08:25
Kedves BodóKerti Tagok! Megfogyva bár, és ki-ki a saját terheit cipelve vagyunk itt még néhányan. Most ezt a kis maroknyi csapatot egy közelgő évfordulóra hívom: 2019. június kilencedikén LESZ TÍZ ÉVES ! ez a kedves kis virtuális hely , ahol sok szépet megtapasztalhattunk !

Isti
ápr 19 : 14:42
Áldott ünnepet kívánok a kert lakóinak és a kedves olvasóinknak Isti

Isti
jan 28 : 18:57
Einsten hagyatékában találták meg Bolyai relativitáselméletét!

klikk

Ha így nem olvasható kiollózom magát a szöveget!!!!


Isti
jan 04 : 11:34
Szeretettel köszöntök MINDENKIT az 2019.-.es évben! Isti

Isti
dec 28 : 08:20
Boldog névnapot kedves János !

Isti
dec 22 : 15:16
Kedves Nagyapó!
Köszönjük a figyelmességedet! Neked, a kertlakóknak és minden kedves olvasónknak Áldott karácsonyt kívánok Isti

nagyapó
dec 20 : 19:29
Istentől megáldott, békés, boldog Karácsonyt kívánok minden "kertbarátnak"!

Kulcsar Eva
júl 11 : 07:09

Akkor hát hajrá! Előre a további szépségek alkotása felé!
Mindenkinek örömteli alkotómunkát kívánok!


Oldal létrehozási idő: 3.0285 másodperc, 2.9434 lekérdezési idő. Adatbázis lekérdezés: 81. Memória használat: 999,480b